Tisztelt Olvasók! /Már persze, ha nem csak én olvasom majd…:DDD/
Elnézést, hogy csak most kezdem el írni, illetve h ki tudja, mikor töltöm föl, de igazából erősen gondolkodtam. Ez így kissé hihetetlenül hangzik, de tényleg!! :))) Mármint h tényleg gondolkodtam.
Min is?
Hát először is azon, h nekem tkp van mindenféle-fajta ismerősöm:
– idős, nyugdíjas;
– idős, nem nyugdíjas;
– nem annyira idős, nyugdíjas;
– nem annyira idős, nem nyugdíjas;
– korombeli, fiatal és szinte gyerek,
tehát erősen érnek a kor, vagy talán inkább a politikai helyzet miatti befolyások. Így aztán az ismerőseimet a politikai nézeteik szerint is fel lehet osztani:
– erősen jobbs, ókor-ókor szélsős;
– simán jobbos;
– simán balos
ismerősökre. Ezen ismerőseim általi vélemények erésen ütköznek bennem, és be kell lássam: döntésképtelen vagyok. Nem teljesen persze, mert azért van véleményem, bár nem szeretnék “kérkedni” vele, de akkor is van, és ezt közlöm is.
Persze nem azért, mert annyira extra lenne, de ahogy hónapok, majdnem évek óta olvasom az interneten fellelhető mindenféle oldalakat, pro és kontra is, kormánypárti és ellenzéki, szoci és fideszes, ill van talán néha, de tényleg nagyon ritkán, nekem pártatlannak tűnő oldal is.
DE!!!!
Igazából talán… hát, nem is tudom, tényleg talán alig néhány emberke vélekedik úgy, mint én, h t.i. a jó az jó, a rossz az rossz, kormánytól, párttól és államformától függetlenül.
Magyarul nem egyértelműen el kéne vetni mindent, cask azért, mert az éppen az aktuális kormánypárt ötlete. Ugyanakkor nem kéne csakazértis eldobni valamit, mert egy volt kormánypárt kitalálmánya, vagy mondjuk egy régebbi rendszerben találta ki valaki, mert simán lehet, h az illető hozzáértő volt, sőt, esetleg a mai világba is simán beférhetne!
Ugyanakkor azt sem értem, hogy ha mindenki a haladásról, az előremenetelről /direkt, mert nem hátrafelé megyünk, hanem előre, és sztem nem az előmenetel illik ide…/ beszél, akkor mi a helyzet azzal, h letojjuk az EU-t?
Miért akarunk olyat csinálni, ami ennyire ellene megy az egész világnak? Jön vissza a szocrendszer? Merth a kapitalizmust, ami most éppen van, csak más rendszer válthatja len, és ha mindenki ennyire ágál ellene, akkor tuti, h valami ilyesmi készülk, főleg, h éppen dúl a harc a mocsok kapitalisták ellen… ;)))
Na, de kérem, hát ha ez várható, akkor most ki az ellenség? A volt szocik az új rendszerben? A kapitalisták? Vagy kik?
A másik, ami most eléggé macerálja a buksikámat, az az, h ha ennyire szabadságharcolunk, akkor miért nem lehetett megvárni azt, h a válság lecsengjen?
“Üres zsebbel, koszos s@ggel” hogy akarhat akárki is harcolni?! Az egyértelműen bukta, legyen akármilyen “JÓ” is a harc célja. Bár persze, azért az is eszembe jutott, amit több helyen is olvastam, volt, ahol linkelték a forrásokat is:
mi van, ha a “Család” már megtöltötte a bugyellárisát, és a mostani harc csak erről akarná elterelni a figyelmet? Meg mondjuk arról, h ki, mikor, mit kivel csinált, már persze, pénzügyi értelemben…
De még mielőtt bárki rámsütné, h “csak a fidesz”, sajnos, ki kell ábrándítsam: NEM csak a fidesz… Szerintem azért is nincs nagydobra verve nagyon sok, akármelyik kormány által csinált svindli, amiben a tagok ludasak voltak, mert akkor kiderülne, h bezzeg a másik csapat is szépen összeszedte magát az alatt az idő alatt, és ha most nem szólnak, sunnyognak, akkor majd még lesz lehetőségük megint kcisit “gyűjtőgetni”… Márpedig az beszél a legkönnyebben, akinek megvan a sunyi kis pénzecskéje ahhoz, h dumálhasson, mert akármi is történik, ő nem fog éhenhalni, még ha aranyért kell is a kaját vennie!
/Khm…:DDD ha azon múlik, nekem is van aranyam, csak az még érben van…:DDDD Bár már lehet, nincs is, mert meggyógyult…:DDDDD És “mégbárabb”:DDD: tuti, h azért nem adnának egy falat kenyeret sem, akárhogy is ajánlgatnám!:DDDDD/
Na, mindegy, gazdasági anyázás befejezve, de remélem, aki olvas, az majd megérti, h nem azzal van a gondom, h összeszedik magukat, és akit csak lehet, hanem azzal, h közben a kiskeresetűeket lökik oda áldozatnak, a saját pénzükhöz meg nem igazán nyúlnak….
Folytatásban pedig az jön, ami tkp iszonyatosan idegesít:
az, h ember ember ellen fordul, és mindenki köpköd és anyázik, már akár csak azért, is, mert a másik másik pártban üdögél’, és semmi értelmes érv, hanem kötsög, meg mocsok, meg hazaáruló….
De abba bele nem gondolna szinte senki, h kb minden rendszerben voltak, mert a sok minden között már csak statisztikai alapon is kellett lenni, tehát mindenhol voltak jó dolgok is!
Jó, igaz, voltak rosszak is…
És akkor itt megint megállnék kicsinkét.
Tehát KI???, és MI alapján dönti el, h mi a rossz, ami volt vagy van, ill ennek az ellenkezőjét is kérdezhetném, h KI és MI alapján dönti el, h az most jó-e, vagy ‘nem-e-jo-e’:DDD??
Tehát egyezzünk meg először is az alapokban:
legyen a JÓ az, ami az ország TÖBBSÉGÉNEK jó,
a rossz pedig az, ami szintén nekik rossz.
Ezek után el lehet kezdeni megnézegetni, h ma, Magyarországon kb kifélék-mifélék az emberek, ezt szépen összehasonlítgatni, vagyis a bevételeiket, a forrásaikat, a kiadásaikat is mondjuk, majd lehet sorolni a dolgokat!
Hogy t.i. mivel ez a csoport van többségben, ezért ami nekik jó, az a jó, ami nekik rossz, az a rossz.
Ja, kérem, h akkor máris visszatérünk a hőn utált “népköztársaság” fogalmához?? Mert ugye, a népé lesz a hatalom, vagyis a többségnek lenne jó, és akk ez most lehet vitatéma, h a hatalom mit takar: politikai, katonai-rendőri vagy pénzügyi hatalmat-e…
Szóval szerintem egyenesen következik a meglátásomból, h mivel ma a “NÉP” eléggé el van “keskenyedve” a gazdasági nyuvasztgatás miatt, mindenki fél tőle, és mindenki be akarja fogni a száját.
Itt a nyugati kapitalista rendszert értem egyrészt a külföld szó alatt, a belföld szó pedig /de csak!!!/ SZINTE az összes politikust takarja.
Merth szerintem ugye, a külföldi pénzes emberkéknek nem az a lényeg, h demokrácia legyen, amit előszeretettel hirdetnek, és ezért kormányokat buktatnak emg akár közvetve, akár közvetlenül, hanem az, h “kaszáljanak”.
A honi csapatnak szintén hasonló az érdeke, bár itthon más nézőpontból, amit egy vicc elmesélésével tudnék érzékeltetni kicsit:
“valaki megkérdezi a Józsit, h miért nem dolgozik. Erre azt mondja:
-Hát, kérem szépen, nekem az apám sem dolgozott. Apám apja sem dolgozott. Annak az apja sem dogozott. A rokonaim sem dolgoznak.
Miért pont nekem kéne?!”
:)))
Vagyis a helyzet az, h akinek előteremtettek mindent, semmiért nem kellett nagyon megküzdenie, korán kelni, fizikai vagy akár agyi munkát, de mindenképpen rendes munkát cégeznie, az honnan is érthetné meg, mit is jelent mindaz??
Aki soha életében nem dolgozott, nem szűkölködött semmiben, az honnan is tudná, hogy mit jelent az??
Akinek nem volt soha ilyen jellegű problémája, az hogyan is tudhatná, milyen az, amikor egész életében dolgozik azért, h legyen fedél a feje felett, tudja etetni a gyereke/ke/t, tudja iskolába járatni, fizetni a suliba havi erre-arra-valókat, ruhákat venni, mert a gyerek bizony nő, változik, könyveket, füzeteket, írószereket venni, buliba megy, pénz kell neki, aggódni érte, h milyen környéken lakik, mennyire messze a közlekedéstől, jajcsaknehogybajaessen!!, ezért inkább amennyire lehet, hozni-vinni?!
Akinek nem volt soha idős rokona, aki egyedül, közepesen kis nyugdíjból kellett h fenntartsa azt a lakást-házat, amiért a párjával ketten egész életükben dolgozta, spóroltak, az hogy érzékelje azt a reménytelenséget, h ha bármi is történik, akkor megszűnik az illető egész élete, az egzisztenciája, elmegy, amiért egész munkásidejükben megdolgoztak, esetleg ha nem tudja fenntartani, akármilyen kicsinyke is, de mert mégsem, és egy nyugdíjból /mert lassan elvész az özvegyi/ hogyan is tartsa fenn magát? Hogy fizesse a számlákat? Hogy éljen? Hogy étkezzen?!
És mindezek után a POLITIKUS illető szájából hogyan is tekeredik elő az a mondat, h
“akinek nincs semmilye, az annyit is ér!”???
/Ehhez majd a végén csatolok egy kis mesét, vagyis leírok egy kis szösszenetet, tehát nem elfelejteni!!:)))/
Mert akinek van rendesen pénze, sokat keres, vagy mondjuk sok a nyugdíja, azoknak ez nem gond, bármit, bárhol, bármennyiért meg tud venni, az könnyen háborúzik, vagy inkább küldi háborúba azokat, akiknek már szinte nincs vesztenivalója…
Azokat könnyen bele lehet hajszolni a butaságokba, azok könnyen “bedönthetők” olyan szavakkal, amiket előszeretettel használ ma mindenki, akár kormányosn van éppen, akár ellenzékben…
És most jelzem, mielőtt rámköpködi valaki, h irigy vagyok a gazdagabb, nálam jobban kereső emberekre, h NEM!!! Nem vagyok irigy, csak látom, h ami nekem semmiképpen nem megy, az nekik egy “tollvonás”… Ha engem elkap a rendőr, h 50 helyett 54-gyel mentem az utcán, amit kiszab, 10-20-30 ezer Ft büntetés, az nem kis pénz a hozzám hasonlónak, de ha mondjuk vki ugyanitt megy 120-szal és elveszik a jogsiját, annak tuti, h nem gond, mert “vesz” egy sofőrt, vagy előveszi a másolat-jogsit, mert amit elvettek, arra régebben azt mondta, h ellopták… Ja, de h közben meglett, mert megtalálták, valaki bedobta a postaládába…:)))
És ingzsebből kipakolja a pénz, amire büntették… Na, neki pl nem gond, ha jön akármilyen válság.
Viszont annak a vállalkozónak, aki a magasabb költségek miatt már nem tudja az embereit kifeizetni, nem tud annyiért vállni munkát, h megélhessenek, és ki kell rugdosnia az emberei egy részét azért, h a többinek tudjon fizetni ill munkát biztosítani, és szerencsétlent az ideg eszi meg, na az olyat pl sajnálom, pedig vállalkozó, gazdag /is lehet akár/… Viszont aki csal, és nem vádaskodok, mert nem vagyok hajlandó senkire mutogatni, hisz ÉN nem tudhatom, csakis ő ill talán a környezete, szóval aki emiatt lesz gazdag, azokat igenis nem szeretem!
Gondolom, mindenki tudja, h milyen az, amikor valaki csak a jogait tudja, a kötelességeit már nem nagyon… Megszerzi, ami neki kell, akárkin átgázolva, és amikor számonkérik, h kéremszépen, mi megtettük amit kellett, most már maga is megtehetné, akkor meg kiröhögi az embereket, h nem kéne ennyire hiszékenynek lenni…
Illetve lenne egy kérdésem:
miért is baj az, h a magyar túlságosan “röghöz kötött”, kedves politikus úr?? :))) Mert ugye van MÉG olyan tulajdona, ami nem az önöké? Van lakása, ahol lakik, ahol élhet?
Igen, biztos jobb Amerikában, ahol szinte mindenki, vagyis a “köznép” /jó, tudom, hülye szóval/ bérlakásokban él, és fizeti a gazdag családoknak a méggazdagabbító lakbéreket, és ha nem tud fizetni, akk csá, mehet a levesbe, és többé, ha mondjuk mint itthon akarták, elmegy vidékre dolgozni, aligpénzért, csak h annyival is többje legyen, ami psze nem elég az utazásr és a csekkekre sem, nemhogy még a párja, a családja támogatására az lenne, viszont nincs otthon, nem tud segíteni mondjuk télen fát vágni, fűteni, bevásárolni… Szóval mi is a helyzet ezzel a dologgal?
Szóval most épp ott tartunk, h kiveséztem a szegények-gazdagok közötti különbséget, legalábbis nagyrészt, mert psze vannak ennek árnyaltabb oldalai is, amiket nem tudok, hála istennek, amiket /hát, talán MÉG/ nem éltem át…
Ugyanakkor még nem tartunk a másik iszonyatos mondásnál, ami nálam annó kiverte a biztosítékot, h t.i. a szülőt köteles a gyereke eltartani…
Kedveskéim!! Az a gyerek, akinek nincs munkahelye?? Az a gyerek, aki DanFT tvitter-bejegyzésein nő föl? Aki esetleg kiröhögi a járműveken azokat, akiknek itt fáj, ott fáj, ahelyett, h segítene neki??
Na ne nevettesetek már!:)))
Persze tuti más lenne, ha mindenki dolgozna, mindenkinek lenne munkahelye, mindenkinek lenne annyija, h még akár nyaralni vagy telelni is elmehetne…
DE BASSZUS, NINCS ÍGY!!!!!
Egyenlőre ott tartunk, h az ország kb tizedének nincs munkája, és nem kéne nagyon a statisztikákra figyelni, mert azok kamusták kissé: ugyanis aki már vagy még nicns a rendszerben, azt szerintem nem veszi külön, hanem betolja oda, h van munkája, és csak azt veszi a munkátlanokhoz, aki regisztrálva van.
Márpedig akinek eltellik egy bizonyos idő a segély lejárta után, azok vagy el tudnak helyezkedni, vagy csak simán kikerülnek ebből a nyilvántartásból, és ezáltal megmásítják a statisztikák eredményeit.
/FIGYELEM!!! Ha bárki tudja, h nem így van, az szóljon már legyen oly kedves, szívesen korrigálnám ezt a beírást, és ez vonatkozik minden részére!!/
Szóval sajnos jelenleg az a nagy büdös helyzet, hogy kérem szépen szegényedünk, romlunk, és egyre idegesebbek vagyunk, aminek következtében elveszítjük a tisztánlátásunkat bizonyos dolgokban.
Mert ha valaki átnézegeti a kommenteket, akk /most megint kicsit visszatérek a tisztelethez/ látható, amit kifejtettem, a “mocskoskomcsi”, “mocskosbolsi”, “fideszkutya”, és hasonló kifejezések, sőt, néha erősebbek is előkerülnek… :(((
Részemről ezt nagyon sajnálom, mert amikor már addig fajul a dolog, h arccal vagy arc nélkül bárki be mer ilyen stílussal írni egy nyilvános oldalra, az még ha arcát nem vállalva is, de saját maga előtt is eláshatóságot játszhat…
Szerintem igenis végig kéne nézni, h melyik rendszerben mi volt az az intézkedés, az a dolog, ami jó volt, és azokat igenis össze lehetne ollózni, és elkezdeni megvalósítani!
Bár psze ehhez az is kéne, h mivel mindenhol a “régi káderek” vannak, ne azért köpködjenek, mert valaki valamely pártban volt RÉGEN!!!!
Nézzék meg azt, h ki, mikor, mit tett le az asztalra.
Aki besúgó volt, nézzék meg, mit és miért csinált, aki ÁVÓ-s volt, nézzék meg ugyanazt, aki meg olyat csinált, ami a TÖBBSÉGNEK a lelkiismeretét felkavarja, azt pedig igenis, párttól függetlenül sokkal jobban nézzék meg, és ha kiderül, h direkt és aljs módon-indokból tette, amit, akk kapjon érte büntetést.
Ugyanakkor nem kéne leragadni a pártállamnál, mehetnénk vissza, mondjuk Koppányig is…:DDDD És előre a 2999. évig…
Szóval véleményem szeribnt kéne egy olyan lehetőség, amiben meg van határozva ez a dolog, és szémélyenkétni felelősséget kéne megállapítani, a megfelelő cselekményekre megfelelő súllyal mérni a büntit.
És ha már az megvan, megkapta mindenki, ami járt, és nem csk “rákiabálósan”, mitn régen, h ez vagy az kulák, azt máris vitték, vizsgálat nélkül, szal ha rendesen megvolt a vizsgálat, azok után már mindenki tiszta lappal indulhatna.
ÉS!!
Végre eljutottunk oda, h megalakulhatnak a pártok… :)))
Mostantól mindenkiről, aki politikára adja a fejét, ki van vizsgáklva, h mikor, honna szerezte a vagyonát, csalt-e, lopott-e, simlizett-e, és aki tiszta, de tényleg csak azok, maradhatnak a pártokat megalapítani.
Akkor lenne tisztességes, tiszta verseny, akkortól nem lenne már anyázás, max viccből, de azt meg már meggondolnák az emberek… talán… remélhetőleg…
És akkor már el lehetne dönteni, h akarunk-e szabadságharcolni, vagy inkább az EU-t alakítjuk magunkhoz, vagyis tudunk-e jó példát mutatni, vagy hagyjuk lesilányítani a politikát, az országot, a HAZÁT mindenféle demagógiákkal, különféle, kisebb-nagyobb csoportokat hátrányosan megkülönböztető elvekkel…
Nekem ez a véleményem.
Biztos sok helyen sántít, és biztos van, amit kifelejtettem belőle, és most mindenki nyugodtan mocskosszocizhat meg bolsizhat, de ha belegondol, akkor az értelmes gazdagabb emberek is be kéne lássák, valami igazam mégiscsak van…
Bár még lehet, a mai világhoz túl idealista vagyok, és születhettem volna pár évvel /tizeddel-századdal-ezreddel/ később…:))))
De nekem igenis elég sok mindenre van rálátásom, és mivel a pénz /hiánya/ miatt nagyon sok mindentől elesik az ember, ill ha van, hajlamos elsiklani bizonyos dolgok felett, tehát ha ezt végiggondolja bárki, nyugodtan cáfoljon, ha bárhol sántít az elméletem…:)))
Most pedig a végére itt az ígért kis történetecske, amit elmesélek… De bármilyen hasonlóság az élet bármely szereplőjével /nem biztos, hogy/ a véletlen műve…:))))
Tehát hol volt, hol nem volt, az Óprenciás tengeren innen, az Üveghegyeken túl élt egy család.
Volt ennek a családnak 2 gyermeke, két csinos, jóravaló fiú. Azt mondja egyszercsak az öreg Családfő:
-Gyertek ide, fiaim! Tudjátok, én már öreg vagyok… Adok nektek egy tanácsot: mindíg viselkedjetek úgy, h amikor visszanéztek az elmúlt napjaitokra, ne kelljen semmit megbánnotok! És tartsatok is ki amellett, amit helyesnek gondoltok!
Ha így tesztek, bármi is történjék, meglátjátok, megálljátok majd a helyeteket az életben mindenhol!
No, a gyerekek ezt jól meg is hányták-vetették egymás közt, h vajon mikor és mit is kéne jól dönteni, aztán elfelejtették az egész beszélgetést.
Mindenki ment a maga útján, dolgoztak serényen, tették, amit tenniük kellett, éltek, ahogy tudtak.
Egy idő múlva aztán az Öreg “elszenderült”, és összegyűlt a család régi fészekben. Akkor aztán, az emlékek közt kutatva előkerült ez a régi beszélgetés, és szépen mindenki visszanézett a múltba, h vajon, hogy éltek, mit csináltak jól vagy rosszul?
Átgondolták, h hol állnak a saját életükkel, megtették-e, amit kellett, megtettek-e mindent azért, hogy ami célt kitűztek, meg is valósítsák?
Nos, idáig a történet.
Innentől másként folytatódik.
Mert itt már belép nagy dérrel-dúrral a Politika is a színre, aki a szomszédos királyság gonosz szolgálója, és azzal a céllal érkezett, h szétdúlja az országot, könnyű prédává tegye a királyának.
Mézes-mázos, vagy éppen gonoszkodó, mérges nyelvével elhintette az ellentétek magvait, majd mikor látta, h megfelelő talajra hullott, szépen hazatért, megvitte a hírt a Királynak, h a “kocka /és a sok mag:)))/ el van vetve!”
Ezután a gonosz király folyamatosan figyelemmel kísérte a szomszédban történtekes, és látta, h valóban: ember fordul ember ellen, a régi egyetértés helyén felüti fejét gonosz kételkedés, ármánykodás, kétnyelvű beszéd…
Meg is dícsérte rendesen kedvenc alattvalóját, és már fente is a késeket, kardokat, köszörültette a bárdokat, h hamarosan végeznek mindenkivel, ám egyvalamire nem számítottak!
Arra, h a 2 testvér, nevezzük egyzserűen őket csak BAL-nak és JOBB-nak, összefogtak, megfogalmaztak egy üzenetet, amit eljuttattak a néphez.
“A nép, az Istenadta nép” pedig szépen lassan megértette, hogy nem egymás torkát kell keresniük, hanem össze kell fogni, és azokat, akiknek kiirthatatlanul elburjánzott a lelkében a gonoszság, el kell űzni az országból.
Ki is derítették, hogy kik azok, és szépen átküldték őket a gonosz királyhoz, hogy vigyék meg a jó hírt.
A király nem tudta mire vélni a dolgot, csapdára gyanakodott, ezért az összes embert elküldte országa különböző pontjaira, h majd kideríti ő, mi is történt, miért jött az a sok ember hozzá!
Így történt, h egyszer, valahol, valamikor egy országba megérkezett egy csapat emberke, akik az országban szétszéledtek, keresztül-kasul bejárták, belakták, miközben a lelkükben termett gaz magjait ugyanúgy elhintették, mint a király furmányos, gonosz szolgája, így aztán a gonosz király országa összedőlt.
Az eset tanulsága:
hiába vagy szegény, hiába csak ajándék-ruháid vannak, hiába lukas majd’minden cipőd talpa, hiába vagy a léthatár közelében, ha meglátod a téli éjben a pici, szép virágot, akkor fordulhat jóra a sorsod.
De hiába vagy gazdag, tele mindenféle jóval, ha nincs a szívedben szeretet, nem tudsz adni vágy nélkül, nincs benned óhaj, hogy jobb légy, akkor bármid is van, kevesebbel érted be, mint a szegény, akinek megvan még a mosolya.
Legyen ez a kis mese egy olyan valami, ami segít mindenkinek magábamélyedni, ott megtalálni azt a valamit, aminek a segítségével jobbá tud válni, és kicsit másokra is tud gondolni.
Kicsit el tud vonatkoztatni a szerzési vágytól, az akarnokságtól, és megérti, h a szeretet sokkal több, sokkal jobb, mint a félelem, sokkal több mindent kibír.
Ha szeretek valakit, akkor attól nem fordulok el csak azért, mert máshogy néz ki…
Ha szeretek valakit, azt önmagáért szeretem, nem azért, amit ad/hat/.
Ha szeretek valakit, nem várok el viszont semmit, a szeretet úgyis jön. Ha nem tőle, jön máshonnan.
Ha ….
Nos, mára kb ennyi voltam. Lehet, a vége kissé mesébe illő, és talán sokan nem is hiszik el, h létezhet a tiszta, önzetlen szeretet, őket sajnálom. Tiszta szívemből.
Nem vagyok igazán vallásos, legalábbis nem a szó “templomi” értelmében, ugyanakkor szerintem a szeretetben, és a jócselekedetekben, a jó dolgokban valahol mégiscsak ott van Isten, egy isteni hatalom, ami segít az embernek. Ha másért, másshogy nem, akkor úgy, hogy akár az akarata ellenére is átviszi az akadályokon, és így ha visszatekint az elmúlt életére, rájön, h nem teljesen élt hiába, sokakkal tett jót, ezáltal Ő maga is jobbá lett.
Lehet jóként élni szegényen is, és lehet gazdagon is, ez tehát nem azt jelenti, h aki gazdagabb, az adja nekem a fele királyságát!:DDD
Ez csak simán annyi, h a jót meg kell látni, és értékelni kell. Ha valaki gazdag, talán többet is tehet, mint gondolná… Még pénz sem kell hozzá.
Remélem, senki nem vette ezt az egészet magára, ez csak és kizárólag az ény agyszüleményem, én írtam le, minden és mindenki ellenére.
Nem mondom azt, h én magam lennék a jó, viszont ami tőlem, a lehetőségeimtől tellik, azt igyexem megtenni, még ha az csak annyi is, h pl vásárláskor rámosolygok az eladóra…:)))) És értelmesen, kultúráltan beszélek… :)))
Most szépen megyek is, mert már ez a sok írkálás tönkretett… Nem mondom, h ez, ami itt leíródott, mind mai termék, de sztem nem nagyon látható, hol voltak az illesztések!:DDD
Mindenkinek kívánom, h amennyire lehet, élvezze az életet, és amennyit tud, azért próbáljon meg tenni másokért is, ne csak a saját családja legyen mindenkor és mindenben az első!
Kívánom, h az emberek kissé legalább jobbakká váljanak, érezzék meg, mit jelent az, h egy szeretet-kötelés alakul ki a többiek felé.
Azt kívánom végül, h ez a kis ország, Magyarország, a HAZÁM ugyanúgy fennmaradjon, mint a honfoglalás környékén, és ne essünk szét darabokra… Legyen egy olyan ország, ahol lehet, és érdemes is élni, ahol nem az van a kommentekben, h sajnálom, h magyar vagyok, hogy sajnálom, h itt kell éljek, és h milyen jó annak, aki már kiment innen…
Tudom, h ez talán túl nagy kívánság, és h pár sor nem az én kitalálmányom, de amiket itt olvashat bárki, az én vagyok, és igyexem hű is maradni mindenhez, mindehhez!
És csak megemlítem:
eddigi életemben történtek olyan események, amiket szinte senki nem tud, mégis itt vagyok. Mégis megvagyok. Mégis azt gondolom, amit.
Sőt, talán éppen annak, akkor és ott kellett pontosan úgy történnie, ahogy az, akkor és ott történt.
A végére pedig egy kis utolsó pár mondat:
a szegényeket nem sajnálni kell. A szegényeknek nem alamizsna kell. A szegényeknek nem lökni kell egy kis bármit.
A szegénynek lehetővé kell tennie, h ismét EMBER lehessen, hogy dolgozhasson, és meg is védhesse magát.
A szegény is ember, csak nem tud felállni. Nem rúgni kéne bele még egyet, hanem kezet nyújtani neki!
Amikor a vörösiszap, az árvíz, vagy bármilyen katasztrófa történt, kíváncsi vagyok, ki segített a legtöbbet!:))) Biztos a gazdagok adták oda, ami összegyűlt…
És mégis: a szegények nem mondták, h adj még pénzt, hanem örültek annak, amit kaptak, és biztos vagyok benne, hogy tudják, kiknek nyílt meg a szívük.
Sajnos, részemről nem sokat tudok soha adni, de amikor szükség volt-van rá, és éppen van is miből, még ha csak pár száz forintot, de akkor is adok. És nem azért, mert kötelező… Hanem mert jól esik.
Sziasztok, mindenkinek további jó egészséget, sok sikert és szerencsét, és csakis a legjobbakat:
Dody
:)))
—————–{——–<@
dodyg 